A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

Igen finom Márton-napi ételeket lehet fogyasztani mától a Zselicvölgyben!

Libaleves pászkagombóccal 950 Ft
Lencsekrémleves füstölt libamellel 1300 Ft
Vaslapon sült libamáj birskompóttal, és burgonyapürével 5600 Ft
Ropogósra sült libacomb, pirított káposztás tésztával 2400 Ft
Roston sült libamell szeletek Pinot noir mártással, hagymás burgonyatortával 2900 Ft
Ludaskása 1100 Ft
Lúdláb tortaszelet rumos barackízzel 650 Ft